A mecénás Batthyányak

A család, bár katonáskodással emelkedett föl a mágnások közé, a magyar ipar, a kultúra, a nemzeti nyelv és a sport ügyét is a szívükön viselték.
Batthyány Ignác erdélyi püspök, aki mellesleg történeti munkákat is írt, megalapítja Gyulafehérvárott a Püspöki Könyvtárat (más néven Batthyányenum), amely 35000 kötetes, s az erdélyi egyházmegyére hagyja. Itt található a Batthyány-kódex, a legrégibb magyar protestáns énekkönyv. Kiadta Szent Gellért műveit.
Batthyány-Strattman László herceg, szemészorvos és emberbarát, 1902-ben Köpcsényben 24 ágyas, teljesen modern berendezésű és fölszerelésű kórházat alapít, tart fenn, és a szegényeket ingyen kezeli, házában naponta rendel.
Batthyány Boldizsár udvarában 15 évig tartózkodik Clusius belga tudós.
Batthyány József esztergomi érsek 1760-ban árvaházat nyit Kolozsvárott. Ugyanő magyarul nyitja meg az 1790-es országgyűlést.
Batthyány Ferenc, aki megjárta Mohácsot is, Balassit támogatta anyagilag, s a költő kölcsönadott sorai melegítik össze leendő feleségével.
Bahhyány Ilona, a vértanú lánya, vagyonát jótékony célra adta.
Batthyány Ferenc felesége - Zrínyi Miklós, a költő hadvezér - nevelőanyja. A Batthyányak budai, pozsonyi, bécsi palotái a művészet központjai. Batthyány Boldizsár megteremti Németújváron a vidék humanista központját. Olasz, német, francia nyelvű könyvekkel teli könyvtára van, sőt alkímiával is foglalkozik.
Szenczi Molnár Albert a XVI. század elején udvari papja Batthyány Ferencnek.
Batthyány József erdélyi püspök, a XVIII. században angol fonógépekkel textilmanufaktúrát hoz létre.
Batthyány Tódor kénbányát nyit, tűgyártó, illetve sárgaréz manufaktúrát hoz létre.
Batthyány Kázmér, a szabadságharc minisztere '49-ben Táncsicsot bújtatja.
Batthyány István és Elemér sportemberek, Széchenyi mellett a magyar Lovasegylet felvirágoztatói.
Ezek a kiragadott példák hűen mutatják a család hazáért, nemzetért vállalt áldozatkészségét.